A szép és kedves versek lehetnek gyógyszerek: Amit tudni kell Petőfi Sándor -rol

Prevenciós menedzser írjátok össze legyetek kedvesek miben kéne és miképpen felépíteni az új egész

Csatlakozz te is közösségünkhöz Máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 25 db
  • Videók - 40 db
  • Blogbejegyzések - 21 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,

Bízd rá magad az érzéseidre s légy jó Szülő... vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Prevenciós menedzser írjátok össze legyetek kedvesek miben kéne és miképpen felépíteni az új egész

Csatlakozz te is közösségünkhöz Máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 25 db
  • Videók - 40 db
  • Blogbejegyzések - 21 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,

Bízd rá magad az érzéseidre s légy jó Szülő... vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Prevenciós menedzser írjátok össze legyetek kedvesek miben kéne és miképpen felépíteni az új egész

Csatlakozz te is közösségünkhöz Máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 25 db
  • Videók - 40 db
  • Blogbejegyzések - 21 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,

Bízd rá magad az érzéseidre s légy jó Szülő... vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Prevenciós menedzser írjátok össze legyetek kedvesek miben kéne és miképpen felépíteni az új egész

Csatlakozz te is közösségünkhöz Máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 25 db
  • Videók - 40 db
  • Blogbejegyzések - 21 db
  • Fórumtémák - 19 db
  • Linkek - 1 db

Üdvözlettel,

Bízd rá magad az érzéseidre s légy jó Szülő... vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Petőfi Sándor
Petofi Sandor.jpg
Petőfi Sándor (ősfénykép, 1844)[1]
Születési név Petrovics Sándor
Született Magyar Magyarország, Kiskőrös
1823. január 1.?
Elhunyt Magyar Magyarország, Segesvár (ma: Románia)
1849. július 31.? (26 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Szendrey Júlia
Szülei Petrovics István, Hrúz Mária
Foglalkozása költő
Iskolái Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Budapest, Aszód, Selmecbányai Líceum
Fontosabb munkái Petőfi költészete szakasz
A költő szülei. Orlai Petrich Soma festménye
A költő szülei. Orlai Petrich Soma rajza

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1.Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja.

  • „Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában”[2]

 

Életrajz [szerkesztés] Gyermekkora, tanulmányai [szerkesztés]

Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. - Pest, 1849. márc. 21.) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása (a szerbek általában ortodoxok), illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered.[3] Édesanyja, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. - Pest, 1849. máj. 17.), férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át.[4] Szülei valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, ám 1818. szeptember 15-én Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette őket. Mindketten az evangélikus vallást gyakorolták. Előbb Szabadszálláson laktak, majd 1821-ben Kiskőrösre költöztek.

Petőfi szülőháza Kiskőrösön

Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. Az anyakönyvben a neve Alexanderként van jegyezve, mivel akkoriban az evangélikusoknál (és a katolikusoknál is) latin nyelven vezették az anyakönyveket - így a szülők neve is Stephanus Petrovics és Maria Hruzként szerepel a bejegyzésben. (A családnevét később maga a költő magyarosította Petőfire.) A gyermek születésekor oly gyengécske volt, hogy egy emlékező szerint „spirituszban fürdették, hogy megmaradjon”. Egyetlen öccse, Petőfi István 1825-ben született.

Gyermekkorának színtere Kiskunfélegyházán

1824 októberében – egyéves korában – Kiskunfélegyházára költöztek, melyet Petőfi később szülővárosának tekintett. E várost Szülőföldemen (1848) című költeményében születése helyének nevezte, e szavai később sok vitára adtak okot a két település, Kiskőrös és Kiskunfélegyháza, illetve a költő életrajzának kutatói között is.

A család először meglehetősen jó anyagi körülmények között élt. Petrovics István ügyes vállalkozó volt, a mészárszék mellett kocsmát bérelt és működtetett. A család anyagi felemelkedésének helyszíne egy ideig Kiskunfélegyháza volt. A családfő fenntartott két mészárszéket Kiskunfélegyházán, illetve Szabadszálláson, több ingatlan tulajdonosa volt, saját földjeiken és bérelt földeken is gazdálkodott.

Az újszülött Alexander Petrovics nevének bejegyzése a községi jegyzékben (Kiskőrösi Petőfi Múzeum)

Az apa lehetőségeihez mérten megpróbálta a legjobb iskoláztatást biztosítani gyermekeinek. Az ifjú Petőfi összesen kilenc iskolában tanult. Már ötévesen koptatta az iskolapadot: 1828 elejétől Kiskunfélegyházán – „azonban inkább csak vendégkép járt be a római katholikus elemi iskolába, olvasni már tudott”.[5] Ezután három évig Kecskeméten – 1828. május 10-én vitte apja az evangélikus népiskolába, itt iratta be 1829. május 10-én, illetve 1830. május 15-én. Az iskolában már kevés latint is tanult. Majd fél évig Szabadszálláson – Ujlaky István evangélikus tanító keze alá került, aki az algimnáziumra készítette elő a fiúkat. 1831–33 között három évig a dunántúli Sárszentlőrinc algimnáziumában oktatták – tanára, Lehr András kivált a latin nyelvet és szépírást tanította nagy kedvvel, és Petőfi mindkettőben kitűnt, szerette ezt az iskolát. Ezt követően két évig Pesten – először az evangélikus német gimnáziumba, majd a neves piarista gimnáziumba járt. E két évben (1833-35) hozta a leggyengébb iskolai eredményeket. Itt a többnyire német tanulók közt leginkább a magyar nyelvből vált ki, illetve osztálytársai közül ő írt és rajzolt a legszebben.[6] 1835–38-ig Aszódra járt, ahol a legjobb tanulók közt szerepelt neve. Itt írta első versét Búcsúzás 1838-ik évben címmel. Később Úti jegyzetek-ben így emlékezik meg róla:

„Aszód! Csak egyszer kellene ezt a szót tőlem hallnod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendőig tanultam… akarom mondani: jártam iskolába. S mily eseménydús három esztendő! 1. Itt kezdtem verseket csinálni. 2. Itt voltam először szerelmes. 3. Itt akartam először szinésszé lenni. A verselés a szerelem eredménye volt. A szinésszé lenni akarásnak pedig nem annyira eredete, mint következménye nevezetes. Nevezetes és szomorú.”[7]

Az 1845-ben írt Úti jegyzetek-ben említett első szerelme a tizenöt éves Cancrinyi Emília volt, egy özvegy lutheránus lelkész leánya, aki aszódon diáktársa volt. Emilia kisasszony, nagyjából egyidős volt a költővel, akit idős korában kellemetlenül érintett, hogy az emlékezetében nyilvánvalóan megkopott aszódi diák körül olyan nagy felhajtást csaptak a korabeli újságok, nem szívesen beszélt Petőfiről. Csak abban hasonlított a legtöbb múzsához, hogy ő sem szerette a verseket. Petőfinek hozzáírt névnapi köszöntőjét azonban megőrizte, habár egyáltalán nem tartotta becsben, mert végül elkallódott. [2] Sírja a tápiószelei temetőben van.[3]

1838. augusztus 31-étől a Selmecbányai Líceumba járt, ahol 5. osztályba, első éves rétornak iratkozott be. A Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkör tagja lett. Itt ismerkedett meg Gvadányi József, Csokonai, Vörösmarty Mihály költészetével is. Boleman István és Lichard Dániel voltak tanárai, az előbbi költészettant, latin fordítást, stílusgyakorlatokat és földrajzot tanított, az utóbbi pedig hittanra, régiségtanra és magyar történelemre oktatta az ifjúságot latinul, mivel magyarul nem tudott. Ezenkívül a német nyelvet is gyakorolták. Lichard azonban félévkor megbuktatta Sándort: „A félévi vizsgálat rosszul sikerült s egyik szláv érzelmű tanárától a magyar történelemből elégtelent kapott. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét.”[forrás?]

A valósághoz tartozik azonban, hogy amikor Sándor tizenöt éves volt, a család minden pénzét elveszítette az 1838-as árvíz és egy rokon veszteségeinek kezességvállalása miatt, és ezért fiuknak 1839 februárjában el kellett hagynia a Selmeci Líceumot. Atyja azonban a félévi rossz bizonyítványra hivatkozva nem támogatta tovább.

Vándorévei [szerkesztés]

Pest – Sopron – Dunavecse

Petőfi Sándor búcsúja a szülői háztól, Munkácsy Mihály festménye
Emléktábla a dunavecsei első világháborús emlékmű talapzatán

Az ifjú ekkor gyalog útra kelt, Pestre tartott, ahol statisztaként, illetve szolgaként alkalmazta a Nemzeti Színház. Apja azonban utánament és hazavitte. Anyja Ostffyasszonyfára küldte rokonokhoz, hogy Sopronban ismét iskolába járhasson. Ám ekkor megismerkedett a szép és gazdag Tóth Rózával, akihez költeményeket írt. Így a rokonságtól is távozásra kényszerülve 1839 szeptemberében besoroztatta magát Sopronba, a Gollner-féle 48. számú gyalogezredbe. Katonáskodása idején ismerkedett meg Pákh Alberttel. Már az első bevetés alkalmával – Horvátország felé tartva – Grazban ideglázat, majd Zágrábban tífuszt kapott, és miután az év folyamán már kétszer került kórházba, egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték.

1841 februárjában visszajutott Sopronba, majd innen szüleihez ment Dunavecsére. A szülők ismét felvetették, hogy mesterséget kellene tanulnia, legyen mészároslegény, ő azonban inkább a színészi pályát választotta. Sepsy Károly vándorszínészei közé állt be, ahol három hónapot töltött el.

A pápai kollégiumban

1841 őszén újra tanulásra adta fejét – egy évet élt és tanult a híres pápai kollégium falai közt. Tanára, Tarczy Lajos szerzett neki egy kis keresetet, beajánlotta Horváth István ügyvédhez, kinek Lenke leányát tanította, amiért kosztot s egy pár forintnyi havi fizetést kapott; tanítványa azonban 1841 decemberében meghalt, így ő elesett a rendes koszttól és havi díjtól; Horváthnál másolt még ezután is, lakása Orlaival együtt egy szabónál volt. Az iskolába a VII. (logikai) osztályba vették fel, melyet 1841–42-ben jó eredménnyel végzett; kedvelt tárgyaiból, a magyar, német nyelvből és földrajzból kitűnő volt, de a többi tantárgyat nem szerette és elhanyagolta. A pápai esztendő későbbi tevékenységére és életére is kihatott. Barátja lett Jókai Mór és Orlai Petrich Soma festő. Sikereket ért el az iskola önképzőkörében, majd elindult az országos diadalútra.

A költő neve „Petőfi” lesz [szerkesztés]

A pápai tanuló 1842 májusában a következő levelet intézte Bajza Józsefhez, néhány vers kíséretében:

Tekintetes Szerkesztő Ur!
Ha csekély munkácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az Athenaeumban felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva vagyok
Tekintetes urnak alázatos szolgája
Petrovics Sándor
tanuló
Pápán, maj.5.1842

1842 júliusában még így írja alá Szeberényi Lajosnak írt levelét:

Édes Lajos Barátom!
Irtam Pápán Júl. 7-n. 1842.
igaz barátod
(jelenleg) Petrovics Sándor tanuló,
(hajdan) Rónai színész,
(jövőben) Sió színész és literator.

1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. Ez volt első megjelent alkotása – ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak A borozó témában.
Kecskemét mart. 5-n 1843.
Édes Barátom!…
Pápán vagy két napig Domanovszky barátunknál laktam, kitől a többek közt hallám, hogy... szerelmi bajaid vannak; s te, barátom, ezt eltitkolád előttem... de bocsánat, bocsánat, édes barátom, hogy ezt várni mertem tőled; hisz én még nem tettem magam érdemessé bizalmadra. - Amit utósó leveledben a szinészetről írsz, helyeslem, s követni fogom: studium, fáradatlan studium! - Irám, hogy lemondok a verselésről? "nem tudják, mit beszélnek" valami ilyféle van a szentírásban. - Tehát kitaláltad volna a "borozó" szerzőjét, ha Petrovics alatta nem volna is? No ugy remélem, még könnyebben kitalálád, ki az a Petőfi Sándor, ugyan az Athenaeumban. Karácsonykor Pesten valék, s megismerkedém személyesen Bajzával és Vörösmartyval. - Vörösmartynak szembetűntek verseim, s amint Bajzától hallám, ő a Petőfi név alatt valami régibb irót vélt rejtezni. Fél napot tölték a régtől tisztelt, szeretett 2 férfi körében. Boldog fél nap! Szinésztársaim is olvasták az Athenaeumban Petőfi verseit; de ők nem hiszik, hogy én vagyok az. Egyébiránt nem sokat törődöm velök, kik többnyire asini ad lyram. Tisztelj meg, szeretett barátom, nem sokára leveleddel, mit legforróbban várok. De minél előbb, hogy még itt érhessen Kecskeméten. A levél cime legyen: Petőfi Sándor szinésznek, Szabó József társaságánál Kecskeméten. És ezzel csókol
hű barátod
Petőfi Sándor.[8]

A vándorszínész Petőfi

A költő szobra Dunavecsén (Szandai Sándor alkotása)

Petőfit még mindig inkább a színészet vonzotta, ezért 1842. november 5-én Szuper Károly ajánlása alapján a Székesfehérváron szervezett új vándorszínész-társulat tagja lett. Elkezdődött harmadik színészélete. A költő Rónai, illetve Borostyán, végül Petőfi néven lépett fel a színpadon.[9] 1842-ben Pestre látogatott, felkereste Vörösmartyt és Bajzát, hogy őszinte véleményüket kérje költeményeiről. Pönögei Kis Pál néven mutatkozott be, hogy igazat mondjanak neki, majd a dicséretek után hamar felfedte, ki is ő valójában.

1843-ban Fehérvárra, majd Kecskemétre ment a társulattal, azonban a sikernek hamar vége lett, mivel a társaság tönkrement. Ezután Pesten, majd Pozsonyban próbált színészi állást keresni, ám a pálya telített volt. Így az Országgyűlési Tudósításokat körmölte, mígnem Bajza tudomására jutott nyomora. Baráti társaságában pénzt gyűjtött neki, s valószínűleg ő vette rá Nagy Ignácot arra, hogy fordítói munkát kínáljon az ifjú költőnek. Ekkor mindössze három hét alatt lefordított egy francia, majd további három hét múltán egy angol regényt (összesen 900 oldalt) – németből. Bernard A koros hölgy és James Robin Hood című műveit a költő tolmácsolásában a Kisfaludy Társaság adta ki. Ezért kapta első igazi írói fizetését.

Pozsonyban ismerkedett meg Lisznyai Kálmánnal, aki május vége felé jurátusként érkezett az országgyűlésre. Lisznyai magához ölelte a kopott, igénytelen külsejű ifjút, szállására hívta, megosztotta vele pénzét, ellátta öltözettel; megismertette Degré Alajossal, Berecz Károllyal, Vahot Sándorral és Imrével, Kuthy Lajossal és Pompéry Jánossal.

Nyomor Debrecenben

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor Debrecenben, 1844

Eztán jutott Debrecenbe, melyre később emlékezve így írt: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”. Először a városi társulatnál talált állást, majd egy kisebb, hamar tönkrement vándortársulat ismét elcsalta. Végül a Sopronból megismert barát, Pákh Albert későbbi humorista adott a beteg, elgyengült és anyagi nyomorral küszködő költőnek szállást és kölcsönt ahhoz, hogy Pestre jusson. A Pápán megkezdett francia tanulását vándorlásai alatt tökéletesre csiszolta, Victor Hugo és Béranger költeményeit eredetiben olvasta; megismerkedett a francia romantikusokkal, dramaturgiai tanulmányokkal foglalkozott, Tieck fejtegetései útján behatóbban megismerte Shakespeare művészetét. Maga is számos költeményt írt. Egy füzetbe másolta úgy 70–80 versét, 1844 februárjában, a hideg télben az áradó Tiszát megkerülve gyalog vágott neki a pesti útnak, hogy műveinek kiadót találjon. „A végső ponton álltam, kétségbeesett bátorság szállt meg, s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez, oly érzéssel, mint amely kártyás utósó pénzét teszi föl, hogy élet vagy halál.”

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek)

Vörösmarty Mihály – kit a költő „Magyarország egyik legnagyobb emberének” tartott, támogatta az ifjút, s tekintélyével beajánlotta a Nemzeti Körnek – a haladó pesti polgárság és értelmiség ellenzéki szellemiségű szervezetének –, hogy Petőfi verseit kiadják. A kör tagjai: Vörösmarty, Tóth Gáspár, Fáy András, Szigligeti Endre, Lendvay (színész), Fényes Elek tudós statisztikus összeültek, hogy a művek megjelenjenek.

Bajza és Vörösmarty beajánlották őt Vahot Imrének, aki sógorától, Erdélyi Jánostól annak külföldön tartózkodása idejére átvette a Regélő Pesti Divatlapot és nevet változtatva, Pesti Divatlap címen készült kiadni a lapot. Petőfi 1844 áprilisától júniusáig hazalátogatott szüleihez Dunavecsére, ekkor írta családi témájú műveit (Egy estém otthon, István öcsémhez…). A fiatal segédszerkesztő költeményben vett végső búcsút a színészélettől: „Eddig Thalia papja voltam, Most szerkesztő-segéd leszek. Isten veled, regényes élet! Kalandok, isten veletek!” Július 1-jén nekifogott a szerkesztőségi tevékenységnek, s közben a feszített munka mellett ontotta verseit – az ország pedig Csokonai óta először kapta fel fejét, sikere egyre felfelé ívelt.

Ebben az időszakban készült A helység kalapácsa, mely a nemesi és népi költészet ellentétét mutatja, parodizálva az előbbit. Ezután ült le, s alkotta meg a tündérmesék hősét, az egyszerű juhász gyermekét, János vitézt – 6 nap és 6 éj alatt. A szerkesztő Vahot Imre üzleti érdekeket is figyelembe véve irányítgatta a költőt, hogy emelje a lap olvasottságát. Népies helyzetdalaival, életképeivel felkapott költővé vált, de ő már túl kívánt lépni ezen a hangon: mikor azonban eltért a közönség által igényelt normáktól – mint A helység kalapácsában – éles kritikával fogadták és ellenségeket szerzett magának.

A költői válság és szerelmek ideje [szerkesztés]

Petőfi Sándor szobra Makón

Még 1844-ben ismerkedett meg Csapó Etelkével, Vahot Imre unokahúgával, a tizenöt esztendős leánnyal, ki elbájolta a költőt, s aki iránt rögtön házassági reményeket is táplált. A leány azonban 1845 elején váratlan betegségben elhunyt. Petőfi versciklust adatott ki emlékére Cipruslombok Etelke sírjáról címmel.

Ugyancsak 1845 tavaszán – felmondva szerkesztői állását, de költőként a lapnál maradva – kelt útra a Felvidékre, ahol három hónapot tartózkodott. Eközben bejárta Eperjest, Késmárkot, Iglót, Rozsnyót, Rimaszombatot, Losoncot, népszerűsítve önmagát, de fiatal költő- és írótársait is. Mindenütt ünnepléssel fogadták, erről Úti jegyzetek című írása is tanúskodik.

Még ugyanebben az évben ismét megszólaltak a szerelem hangjai Petőfi költészetében. Verseinek ihletője ezúttal a gödöllői jószágigazgató szőke szép leánya, Mednyánszky Berta volt, ki elfogadta a költő udvarlását. Ám apja nem nézte jó szemmel e kapcsolat lehetőségét és saját őseire, nevére hivatkozva elutasította Petőfit Bertától. A lányhoz fűződő érzelmeinek kifejezéseként 1845 őszén önálló kiadásban megjelent a Szerelem gyöngyei című versciklus. Ezt költeményeinek második kötete követte Versek címmel.

Vörösmarty Athenaeuma közben megszűnt. Mivel Petőfi kizárólag a Pesti Divatlapnak írt verseket, a maradi Honderű nem nézte jó szemmel a költő növekvő népszerűségét: voltak, kiket modora, különcségei idegenítettek el tőle, irigyeit pedig bántotta sikere, költészetének szokatlanul eredeti hangütése. Így aztán valóságos hadjáratot indítottak ellene, a Honderűben és az Életképekben, sokszor durva személyeskedéssel és rosszindulattal. A költő ezek ellen a Divatlapban versekkel védte magát. A támadók közt volt egyik régi barátja, Szeberényi Lajos is. Legélesebben azonban Császár Ferenc, Nádaskay Lajos és Petrichevich Horváth Lázár igyekeztek nevetségessé tenni. Ellenfelévé vált a tollharcokban Nagy Ignác és Garay János is. Azonban vele volt a széles közvélemény nagy többsége, s olyan jeles írók és kritikusok álltak mögötte, mint Vörösmarty, Bajza, Szemere Pál vagy Toldy Ferenc.

Valószínűleg több oka is volt annak, hogy a költő életében művészetét is befolyásoló válságidőszak következett be: Etelka halála, a Berta-szerelem csalódása, az állandó támadások a kritika részéről, az anyagi gondok mind hozzájárultak elkomoruló életkedvéhez és hangja elsötétedéséhez. Ekkor keletkezett az érdekes Felhők ciklus, A hóhér kötele című regénye, a Tigris és hiéna drámája, de írt néhány elbeszélő költeményt is.

A szabadságharc előtt: Tízek Társasága, Arany János, Szendrey Júlia [szerkesztés]

A Tízek Társasága

Barabás Miklós: Petőfi Sándor, 1845

1846 tavaszán Petőfi tudatos szervezőmunkával szervezte meg a Tízek Társasága elnevezésű csoportot, melynek tagja volt Petőfi mellett Jókai Mór, Tompa Mihály, Degré Alajos, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán és Kerényi Frigyes. Új lapot kívántak létrehozni Pesti Füzetek címen. A tizek kötelezték magukat, hogy az év közepétől számított egy éven belül sehova sem írnak, majd csak a saját szépirodalmi lapjukba. Év közepén csakugyan abbahagyták a különböző lapokhoz írást. Vahot Imre bosszút állt rajtuk, mert a tizek közül ötnek júliusban leközölte olyan munkáit, melyek korábbról maradtak nála. Emiatt Petőfi összeveszett Vahottal, s párbajra hívta ki, de Vahot megijedve kitért előle. Mivel azonban a társaság tagjait ekkor már figyelték, hatósági engedélyt nem sikerült szerezniük az új újság megindításához.

Megismerkedése Szendrey Júliával

1846. szeptember 8-án Erdélyben, egy nagykárolyi megyebálon ismerte meg Szendrey Júliát, az erdődi tiszttartó Szendrey Ignác leányát. Hosszan társalogtak, s a költőre e találkozás mély benyomást tett. Néhány napig Téreyéknél többször is találkozott a lánnyal, mikor pedig az apjával hazatért Erdődre, a várkastélyba, Petőfi két barátjával együtt szeptember 19-én Szatmárról látogatást tett náluk. A leány érdeklődése is szerelemmé kezdett fejlődni, bár a költő iránt kissé szeszélyesnek mutatkozott, s a vallomására nem adott határozott választ. A szigorú apa nem találta méltó párnak Petőfit az ő művelt Júliájához, két leánykérés így kudarcba fulladt: először május 16–22 közt időzött Erdődön, ahol apjától megkérte a lányt. Nagybányán kapta Szendrey elutasító levelét, mire 25-én újra Erdődre indult, és újra feleségül kérte Júliát. Mindkét próbálkozása sikertelennek bizonyult.

Arany János barátsága

Petőfi rajza Arany Jánosról

1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, kivel 1849-ig levelezést folytatott, s kihez két alkalommal is ellátogatott. Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta, verssel köszöntve Aranyt:

TOLDI írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre! …
Olvastam, költőtárs, olvastam művedet,
S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége”.'(Arany Jánosnak, részlet)

A válasz nem késett sokat:

Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba,
Éget és világít lelkemben leveled:
Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa,
Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. (Levél Petőfi Sándornak, részlet).

Petőfi 1847 tavaszán jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.”

Szendrey Júlia

Házassága

A Júliával kötendő házasság 1847. szeptember 8-án, pontosan egy évvel találkozásuk után valósulhatott meg. Szendrey Ignác nem volt jelen az esküvőn. A mézesheteket a pár Koltón, a kalandos életű Teleki Sándor grófnak – Petőfi egyetlen arisztokrata barátjának – kastélyában töltötte. E szerelem és házasság lett ihletője Petőfi legszebb szerelmi lírájának, ebben az időszakban keletkezett például a Reszket a bokor mert… és a Szeptember végén című költemény is.

Hogy Júlia valóban szerette-e a költőt, vagy csupán becsvágyból ment hozzá, az később sok kérdést vetett fel mind az irodalomban, mind a közvéleményben. Júlia naplója azonban elárulja lelkének háborgásait, kételyeit és érzelmeit Petőfi iránt. Apja kitagadással fenyegette meg, ő mégis a költőt választotta. „Ha mint Sándorom neje leszek boldogtalan – mi csak tőle függ –, lesz erőm tűrni mindent, mit rám küld az ég, és kivívni magamnak a jövő üdvösségét; de ha elszakasztanak tőle, ha még nem is láthatom, úgy veszve, veszve lesz minden számomra! Mindég az idővel bíztatnak, hogy ez meghozandja, mit isten számomra rendelt, de elég volt fél év két hó, én nem várhatom tovább összetett kezekkel az idő ajándékát. Nem! nem lehet tovább! s Marim, édes angyalom, segíts rajtam, ne hagyj elveszni, mint a többiek.” – írta Júlia barátnőjének, Térey Marinak levelében. Valószínűleg hozzájárult döntéséhez az a prózai tény is, hogy Petőfi – szinte már lemondva a lehetőségről – ezidőben megkérte az ünnepelt debreceni színésznő, Prielle Kornélia kezét.

Az esküvő után az ifjú pár Nagyszalontára, Arany Jánosékhoz látogatott, majd novemberben végül megérkezett Pestre, a Dohány utcába, egy háromszobás lakásba, melyből az egyik szobát kiadták Jókainak. A bérelt lakást az ún. Schiller-házban Egressy Gábor, a költő barátja szerezte. Petőfi átadta magát a munkának és a tervezgetéseknek, a családi boldogságnak. Vörösmartyval és Arannyal szövetségre lépve nekiálltak Shakespeare műveit magyarra fordítani, Petőfi a Coriolanusszal végzett, majd elkezdte a Rómeó és Júlia fordítását is. 1848 januárjában azonban elindult a forradalmak sora Európában, először az olaszoknál, majd februárban Párizsban, s az események gyors egymásutánban peregtek.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt [szerkesztés] Petőfi napja [szerkesztés]

1848. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel.” – emlékezett Jókai. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.

Ahogy az emlékezet őrzi, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – egykorú röplap részlete, nagy valószínűséggel Szerelmey Miklós rajza

A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált: a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét, elindítva a lavinát. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A délután során a Múzeum előtti népgyűlés, a Városházánál történtek, majd Táncsics Mihály kiszabadítása a forradalom ismert eseményei. A nap történéseit éjjel és másnap mind prózában, mind költeményben megörökítette: „E hős ifjúság vezére/voltam e nagy tetteknél”. – írta büszkén. „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit mint mink / Huszonnégy óra alatt.”- indokolta e büszkeséget. „Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett – jegyzi le tettei jelentőségét Fekete. (Így élt… 163. oldal)

Pest, 1848. március 21. Petőfi levele Arany Jánoshoz (részlet): „Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! …Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.”

A szabadságharc idején [szerkesztés]

Petőfi 1848-ban (Barabás Miklós litográfiája)

„Petőfi életének utolsó másfél évét mintha csak egy végzetdráma szerzője írta volna: 1848. március 15-étől, a győzelem és a dicsőség tetőpontjától 1849. július 31-éig, a végső segesvári katasztrófáig egyetlen hatalmas ívű zuhanásnak tűnik fel pályája.” (Idézet a Gépeskönyvből)

Öt nappal a pesti forradalom után már a következőket jegyezte naplójába: „Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd.” A márciusi ifjak számukhoz képest jelentős hatást fejtettek ki, mégis csupán közvetve befolyásolhatták a politikát alakító liberális nemességet. Március 15-én mögöttük volt a közvélemény, az ország, ám radikalizmusuk hamarosan elszigetelte őket. Áprilisban így írt a forradalmi fejleményekről:

„megint beszélünk, csak beszélünk,
A nyelv mozog, a kéz pihen;
Azt akarják, hogy Magyarország
Inkább kofa, mint hős legyen.”
Orlai Petrich Soma: Petőfi dolgozószobájában (olajfestmény, 1861 körül)

Egy népgyűlésen pedig hangoztatta, hogy nem bízik a kormányban. A költő ellen titkos és nyílt politikai hadjárat indult. Petőfi népszerűsége rohamosan csökkent, s júniusban elbukott a képviselőválasztáson. Őszintesége csak csökkentette választási esélyeit. A Kis-Kunokhoz többek közt a következő szavakat intézte: „Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz.” De emellett meg is akadályozták, hogy az ő hívei is felvonuljanak és szavazzanak, őt pedig kényszerítették a távozásra. Nemzetőrök kísérték ki Szabadszállásról.

„Úgy látta, a kormány erélytelensége az elért vívmányok elvesztését fogja eredményezni, s a nemzethalál veszedelmétől csak egy újabb forradalom mentheti meg az országot.” (Gépeskönyv, idézet) Éberen és kritikusan figyelte a nemzetgyűlés munkáját, versekben és cikkekben támadta az új kormány tevékenységét. Követelte, hogy vonják ki a magyar katonákat az olasz frontokról.

A korabeli közvéleményhez hasonlóan ő sem értette meg, hogy az első felelős magyar kormány mozgástere mennyire csekély. Ezt mutatja Lenkey János huszárszázadának esete is. Lenkey százada 1848 nyarán galíciai állomáshelyéről megszökött, hogy csatlakozzon a szerveződő honvédséghez. Latour, osztrák hadügyminiszter követelte a század megbüntetését, ugyanakkor a magyar közvélemény országosan megmozdult a szökött huszárok védelmében. Mészáros Lázár hadügyminiszter türelmes magyarázkodása ellenére kevesen értették meg, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül az osztrák követelést, és a század szökése egyébként is a magyar sorezredek hazavezényléséről folyó tárgyalások közben, tehát a lehető legrosszabbkor történt. Ekkor született a Lenkei százada című verse:

Petőfi a katonák között (Zichy Mihály litográfiája)
Petőfi legutolsó arcképe, 1849
A segesvári csatatér részlete, ahol Petőfit utoljára látták – Pauer Géza rajza 1850 környékéről
Koszorút kötöttem
Cserfa-levelekbül
Harmat csillog rajta
Örömkönnyeimbül…
Kinek adnám én ezt,
Kinek adnám másnak,
Mint vitéz Lenkei
Huszárszázadának?
Itt a haza földén,
Hová vont szívetek,
Forró öleléssel
Üdvözlünk titeket
Vitéz jó testvérek
Üdvözlünk ezerszer…
Beszéljen akármit
A hadügyminiszter!

Összevitatkozott Vörösmartyval is, aki a nemzetgyűlésben megszavazta a honvédsereg régi vezényleti rendben való felállítását, s igazságtalanul bár, támadta a Szózat költőjének művészetét is:

Megunta azt a szennyes pályát
A nemzet, melyen eddig ment,
Kiküzködé magát belőle,
S uj célt tüzött ki odafent,
S ti visszahurcoljátok őt a
Mocsárba, honnan már kiért.
Nem én tépem le homlokodról,
Magad tépted le a babért. (Vörösmartyhoz, 1848. augusztus 22., részlet)

– aztán hamarosan kibékültek. Nyáron megírta Az apostolt, élete főművét, megfogalmazva benne történelemfelfogását. Igazolták őt a szeptemberben történt események: Jellasics horvát bán szeptember 11-én átlépte a Drávát. Szeptember 16-án Petőfi megfogalmazta az Egyenlőségi Társulat mozgósító kiáltványát: …„Talpra legények! Ha most föl nem keltek, fekünni fogtok a világ végéig. ..föl, polgárok, föl küzdeni életre-halálra.” Majd jelentkezett katonai szolgálatra, s elindult Erdélybe a népfelkelés szervezésére, útközben Erdődön hagyva állapotos feleségét.

December 15-én meg is született fiuk, Petőfi Zoltán, így Petőfi kénytelen volt szabadságot kérni. Debrecen, 1848. december 15. Petőfi levele Arany Jánoshoz: Kedves barátom, csak két szót írok: apa vagyok, a többit olvasd a fehérpapirosról; szintúgy leolvashatod, mintha írnám. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket! Szerető barátod…

Bem apó, a költő eszményképe (Petőfi saját rajza)

Ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, s egyre hevesebben gúnyolták. Végül áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez, s feleségét, illetve fiát Vörösmartyra bízva Szelindeken érte utol a lengyel szabadságharcos hős hadseregét.

A forradalmár költő Bemben megtalálta hadvezérét, az eszményi hőst. Bensőséges, szinte apa-fiú kapcsolat jött létre köztük. Amikor lehetett, Bem inkább futárként küldte őt a kormány székhelyére, hogy a közelharctól megóvja.

Katonai pályafutása során kétszer is lemondott rangjáról. Először még 1849 februárjában, mikor futárszolgálatot teljesített Debrecenben és összeveszett Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, akivel már Lenkey János ügye óta feszült viszonyban volt. Az összetűzésre az adott okot, hogy Petőfi hiányos öltözékben – kesztyű és nyakkendő nélkül – jelentkezett a pedánsságáról is közismert hadügyminiszter előtt. 1849. április 1-jén Bem ismét századossá és segédtisztjévé nevezte ki, majd május 3-án őrnaggyá léptette elő. Ezt azonban a kormánnyal meg kellett erősíttetni, ami korábbi, februári lemondás miatt nem igérkezett könnyűnek.

A bekövetkező véres csaták elől május 4-én Bem Debrecenbe küldte ajánlatokkal Kossuthhoz és Klapkához. Petőfi Szalonta felé indult, ahol fiát Aranyéknál hagyva, nejével Debrecenbe utazott tovább és jelentkezett Kossuthnál, azután a helyettes hadügyminiszternél Klapka Györgynél. Bemnek Vécsey tábornok ellen írt levele közzétételéért a Honvédben Klapka súlyosan megrótta és háziőrizetbe is vetette a rangjáról ismét lemondott költőt, és csak Görgey utasítására engedte szabadon. Bem József ugyanis vele fordíttatta le a Vécsey Károly elleni vizsgálati kérelmet, de a hadsereg és a kormány a stílusát felismerve azt hitte, hogy Petőfi fogalmazta a levelet. Az eset után úgy tűnt, végleg búcsút mond a katonáskodásnak, s még Bemtől kapott lovát is eladta.

1849 tavaszán ezzel együtt családi gondjai is ismét megszaporodnak: két hónap különbséggel előbb apját, majd édesanyját vesztette el. Így a család nyomorúságos helyzetét is rendezni próbálta, mikor szabadságot kért, s nem kívánt többé katonáskodni. 1849 júniusában azonban felismerték, hogy ismét szükség van rá, s maga Kossuth Lajos kérte fel a pesti nép mozgósítására. Az orosz beavatkozás hírére csatlakozott újra Bem hadseregéhez.

Petőfi halálának kérdése [szerkesztés]

Kő a fehéregyházai Sár-patak hídja lábánál, Segesvár környékén. A hagyomány (és egyes visszaemlékezések) szerint erről a helyről nézte Petőfi a segesvári csatát.
Paur Géza: Segesvár a csatatér színhelye, 1850

1849. július 31-én került sor a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre, délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki.

A bécsi császári titkos levéltár iratai őrzik a csata végét, mely szerint „Azonnal, mihelyt a felkelősereg maradványai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfalva felé menekültek, kozákrajok keltek át Fejéregyházán és Fejéregyháza fölött a Küküllőn is, ily módon elvágták nagyon sok menekülőnek az útját; ezeket mindjárt le is kaszabolták.”

A halott Petőfiről Heydte osztrák őrnagy, majd ezredes tanúskodott 80 évvel később: neki a fogoly tisztek „az alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas”, mellén átszúrt felkelőt Petőfivel azonosították a személyleírás alapján. Emellett pedig a holttest mellett talált egy fontos iratot: Kemény Farkas jelentése volt Bemhez a csapatok állásáról.[10]

A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezen elmélet képviselői azt is valószínűnek tartják, hogy ott megházasodott és családot alapított.

Hegedüs László: Petőfi Sándor halála, 1850

Amennyiben mégis a csatamezőn halt meg, legalább beteljesedhetett nagy vágya, melyet az Egy gondolat bánt engemet… című versében írt le: "Egy gondolat bánt engemet: / Ágyban, párnák közt halni meg! (…) Ott essem el én, / A harc mezején, / Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, (…) S holttestemen át / Fújó paripák / Száguldjanak a kivivott diadalra, / S ott hagyjanak engemet összetiporva."

Szendrey Júlia hosszan kerestette Petőfit, majd 1850 júliusában hozzáment Horvát Árpád történészhez – ezzel heves ellenérzést váltva ki a közvéleményből. Még a máskor oly lojális Arany János is elítélte ezért. 1868-ban hunyt el, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Petőfi költészete [szerkesztés]

A Szeptember végén kézirata. A verset a világ szinte összes irodalmi nyelvére lefordították.
Székely Bertalan: Az Apostol – illusztráció, 1889

A költő újításai a magyar lírában:

Addig ismeretlen témákat honosított meg költészetünkben: nála jelenik meg először a családi líra, a szerelmi költeményekben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a Puszta, a magyar Alföld méltó rajza.

Kezdeti költeményeiben, első kötetében követi a népiesség stílusát, mely a korszakban viszonylag friss felfedezés. Erdélyi János 1842-es tanulmánya az első, melyben a népköltészetben rejlő lehetőségekről, a nép művészetének felfedezéséről, erejéről beszél. Petőfi e stílust követve addig nem létező műfajokat is meghonosított költészetünkben.

Költészete nyomán új hangok kerülnek a versekbe, nyelve felszabadul a Kazinczy-féle „fentebb stíl” használatától. Elhagyja a mitológiai elemeket, a finomkodó körülírásokat. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba úgy, hogy emellett megjelenik a kora művelt, tanult emberére valló szókészlet is. Műveiben olvashatjuk először a világszabadság szót. (Horváth János)

A versek külcsíne helyett a gondolatot állítja középpontba, fontosabb a mondanivaló, mint a forma tökéletessége.

Pályája, műfaji sokfélesége, legismertebb költeményei:

Petőfi emlékezete [szerkesztés]

Petőfi tiszteletére létrejött intézmények

Kortársak festményei Petőfiről

A világ első köztéri Petőfi-szobra. Készült a kiegyezés előtt, 1861-ben. A Gerenday testvérek által készített szobor ma Petőfi szülőházának udvarán áll
Petőfi szobra Budapesten, a Petőfi téren. Reményi Ede hegedűművész kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával készült.
A költő szobra Makón

Emlékművek, szobrok, domborművek

  • Petőfi Sándor-emléktábla, Badaló: Anyaga: szürke márvány, körötte rózsaszín betonkoszorú, felette fehér gipsz díszítés. Felállították: 1938-ban. A hagyomány szerint Petőfi 1847. július 13-án, a falun áthaladván, megpihent a református templom mellett. Ennek emlékét őrzi a templom falán elhelyezett tábla.[13]
  • Petőfi Sándor-szobor, Baja, Petőfi-sziget: Anyaga: bronz. Alkotója: Fritz János. Felállították: 1984-ben.
  • Petőfi Sándor-mellszobor, Bácskertes: Anyaga: bronz, vörös márvány talapzaton. Alkotói: Lantos Gyöngyi és Máté István. Mérete: 73 cm, talapzata 1,65 m magas. Felállították: 2006. március 15-én. A Nemzeti Fórum nevében Lezsák Sándor magyar országgyűlési képviselő adományozta a falunak. Délvidék egyetlen köztéri Petőfi-szobra.
  • Petőfi Sándor-szobor, Beregszász: Anyaga: bronz, fehér terméskő talapzaton. Alkotója: Körösényi Tamás. Felállították: 1991. március 15-én. 1991. október 4-én Volodimir Dankunics helyi lakos vasrúddal támadt a szoborra, néhány nap múlva pedig valaki ledöntötte. Ezután Nyíregyházára vitték, ott helyrehozták. Másodszori felállítása: 1992. március 15. Annak emlékét őrzi, hogy a költő útja során, 1847. július 12-13-án a városban szállt meg. Cím: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér, az Arany Páva étterem (egykori Úri Kaszinó) épülete előtt.[14]
  • Petőfi Sándor-emléktábla, Beregszász: Anyaga: terrakotta. Alkotói: Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna. Felavatták: 1987. szeptember 28-án. Beregszászi tartózkodása során Petőfi az egykori Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg, ezen épület falán helyezték el az emléktáblát. Az épületben ma az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és üzletek foglalnak helyet.[15]
  • Petőfi Sándor-szobor, Budapest: Anyaga: bronz, szürke gránit talapzaton. Mérete: 375 cm. Alkotói: Izsó Miklós és Huszár Adolf. Felállították: 1882-ben. Cím: 1052 Budapest, V. kerület, Petőfi tér. Vázlata: Rimaszombat, 1873, gipsz, múzeumi példány a pesti szoborhoz.
  • Petőfi Sándor-szobor, Csíkszereda: Anyaga: bronz. Alkotója: Szobotka András. A Mikó-vár előtti téren, a 2009-ben felújított Vár téren található.[16]
  • Petőfi Sándor-szobor, Eger: Magassága: 1,62 m. A hittudományi főiskola kertjében található.
  • Petőfi Sándor-dombormű és -emléktábla, Esztergom: A költő születésének 150. évfordulója és a városalapítás 1000. évfordulója alkalmából helyezték el a Petőfi Sándor Általános Iskola falán.
  • Petőfi Sándor-emléktábla, Esztergom: 1973-ban avatták fel annak a Kossuth Lajos utcai háznak a falán, ahol a költőt vendégül látták 1846-ban, esztergomi látogatásának alkalmával.
  • Petőfi Sándor-szobor, Gödöllő: Anyaga: bronz. Mérete: 2,5 m. Alkotója: Turáni Kovács Imre. Felavatták: 1955. augusztus 21-én.
  • Petőfi Sándor-szobor, Kiskőrös: Anyaga: homokkő. Alkotója: Gerenday Antal. Restaurátora: Bozóki István kőfaragómester és testvére. Felállították: 1861-ben. Petőfi szülőházának kertjében áll.
  • Petőfi Sándor-mellszobor, Maglód: Felállították: a forradalom centenáriumán, 1948-ban.
  • Petőfi Sándor-emléktábla, Maglód: Itt ismerkedtek meg a költő szülei. A hajdani emléktábla elveszett, az új 1991-ben került a helyére. Cím: Maglód, Petőfi tér.
  • Petőfi Sándor-szobor, Makó: a költőről elnevezett parkban áll a szobor, amelyet 1954-ben avattak föl. Alkotója Nagy Gyula.
  • Petőfi Sándor-szobor, Marosvásárhely: Alkotója: Hunyadi László. Felállították: 2000-ben. A Kossuth Lajos utca és az Arany János utca kereszteződésében áll.
  • Petőfi Sándor-obeliszk, Marosvásárhely: Anyaga: az oszlop terméskő, rajta bronz plakett. Alkotója: Kallós Ede. Felállították: dr. Bernády György kezdeményezésére, 1912 novemberében. A plébánia és a Takarékpénztár (volt Görög ház) előtti téren állt. 1919 márciusában ledöntötték, a bronz dombormű eltűnt. 1923-ban helyére román katonai emlékművet emeltek.
  • Petőfi Sándor-dombormű a Teleki-házon, Marosvásárhely: Alkotója: Puskás Jenő. Felavatták: halálának 150. évfordulója alkalmából, 1999. július 29-én. Szokolai Imre Márton budapesti polgár ajándékozta a városnak.
  • Petőfi Sándor-emléktábla, Munkács, munkácsi vár: Rákóczifalva ajándékozta Munkácsnak. Petőfi 1847. július 12-én járt a várban.[17]
  • Petőfi Sándor-mellszobor, Munkács, munkácsi vár: Alkotója: Mihajlo Beleny. Felavatták: 2008. szeptember 18-án.[18]
  • Petőfi Sándor-szobor, Pápa: Alkotója: Somogyi József. Felavatták: 1973-ban. Pápa Fő terén, az Esterházy-kastély és a plébániatemplom között áll.[19]
  • Petőfi Sándor-szobor, SegesvárKiskunfélegyháza: Alkotója: Köllő Miklós. A régi sajtó szerint Segesváron, utolsó csatájának helyszínén 1897-ben szobrot emeltek Petőfi Sándor tiszteletére. Az első világháború alatt a szobor Magyarországra került. Később román politikusok visszakövetelték. A diplomáciai tárgyalások nem jártak sikerrel, a szobrot azóta sem állították vissza eredeti helyére. Románia visszaköveteli a segesvári Petőfi-szobrot. A békeszerződés szerint Magyarország és Románia a nemzeti érzés ápolását szolgáló művészeti szobrait és gyűjteményeiket kicserélhetik egymással…. A román kormány visszaköveteli az összes műtárgyakat, amelyeket 1914. június 1. óta Erdélyből eltávolítottak. Ezek között van a segesvári Petőfi-szobor is, amelyet az 1916-i meneküléskor szállítottak Budapestre. A gyönyörű szobrot később nagy ünnepségek között Kiskunfélegyházán állították fel. (Ellenzék, 1922. V. 13., 6. old.)
  • Petőfi Sándor-szobor, Szeged: Alkotója: Horvay János. Felállították: 1930-ban. A Dóm téren körülfutó árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnokban áll.[20]
  • Petőfi Sándor-szobor, Ungvár: Alkotója: Ferenczy Béni. Felavatták: 1990. szeptember 29-én. Magyarország ajándékozta Ungvárnak. A szobor a Petőfi tér közepén áll.[21]
  • Petőfi Sándor-emléktábla, Ungvár: Második felső-magyarországi útja során, 1847. július 11. estéjén érkezett Petőfi Ungvárra, s július 12-én délelőtt folytatta útját Munkács felé. Az akkori Sas téren álló Fekete Sas Vendégfogadóban szállt meg, ennek emlékére 1911-ben az azóta lebontott vendéglő helyére épített iskola homlokzatára emléktáblát helyeztek, melyet babérkoszorú vesz körül, bal oldalán kard, lant, puska alakja van megformálva. A tér azóta felvette Petőfi nevét, az épületben ma az ukrán 2. Számú Művészeti Iskola található.[22]
  • Kínában két szobrot állítottak tiszteletére, egyet 2003-ban Pekingben, egy másikat 2007-ben Sanghajban.[23]
Petőfi Sándor emlékpadok (Alsógöd-Városvédõk Egyesülete [1]), "Nemzeti dal"

Róla elnevezett

Irodalmi művek Petőfi emlékére

Filmek a költőről

  • Szeptember végén (1943)
  • Föltámadott a tenger (1952)
  • Kihunyt egy csillag (dokumentumfilm, 1960; Dienes András)
  • Illyés Gyula: Tűz vagyok (Petőfi élete, 1964)

Egyéb művészeti alkotások

Megzenésített, megfilmesített művei

Kiadások [szerkesztés]

Összes művei
  • Petőfi Sándor összes költeményei (Pest, 1847)
  • Petőfi Sándor vegyes művei (I – III., Gyulai Pál, Pest, 1863)
  • Petőfi Sándor összes művei (I – VI., az első kritikai kiadás, Havas Adolf Budapest, 1892–1896)
  • Petőfi Sándor (Összes költeményei, Voinovich Géza, Budapest, 1921)
  • Petőfi Sándor Összes művei (I – VII., MTA kritikai kiadás, Budapest, 1951–1964)
  • Petőfi Sándor Összes művei (I – III., Magyar klasszikusok sorozat, Pándi Pál, Budapest, 1955)
▼ kinyitPetőfi a világirodalomban
Német nyelvű fordítások
  • Petőfi első fordításban angolul/németül jelent meg: A lopott ló, A csikós, A rabló című versek, Dux Adolf (Sonntagsblätter, Pest, 1845.)
  • Ausgewählte Gedichte von Alexander Petőfi. Deutsch von Adolf Dux. (Wien, 1846.)
  • Gedichte von Alexander Petőfi. Nebst einem Anhange, Lieder anderer ungarischer Dichter. Aus dem Ungarischen übertragen durch K. M. Kertbeny. (Frankfurt am Main, 1849) – Petőfi és 170 költeménye, 1500 példányban.
  • Der Held János. Ein Bauernmärchen von Petőfi. Aus dem Ungarischen übersetzt durch Kertbeny. Mit Porträt des Dichters. (Stuttgart, 1850.) – 750 példányban.
  • Alexander Petőfi's Gedichte. Aus dem Ungarischen übersetz von Fr. Szarvady und Moritz Hartmann. (Darmstadt, 1851.)
  • további fordítói: Adolf Buchheim, Oskar Falke, C. F. Daumer, Karl Schröter, Demeter Dudumi, Hugo von Meltzl, Theodor Opitz, Eugen Müller, Ladislaus Neugebauer, J. Schnitzer, Ludwig Reich, W. Berger, J. Goldschmidt, Georg von Schulpe, Alfred Teniers, Ersnt Speidl, Heinrich Melas, Ludwig Stein-Abai, Andor von Sponer, dr. Adolf Kohut, Lindner Ernő, Josef Steinbach, Ernst Lindner…

Angol nyelvű fordítások

  • Translations from Alexander Petőfi, the magyar poet. By Sir John Bowring. (London, 1866.)
  • Pulszky Ferenc és Teréz: Tales and Traductions of Hungary. (London, 1851.)
  • Gems from Petőfi and other hungarian poets … translated by Wm. N. Lowe. (New York, 1882.)
  • Alex. Petőfi. A lecture, delivered before the Hungarian relief Committee of Cleveland (on Febr. 1st. 1883. by Wm. N. Loew.)
  • Frederic Walter Fuller angol költő fordításában megjelent 1894. Trübner and Co. londoni cég kiadásában 12 válogatott vers Petőfi költeményeiből.

Ír nyelvű fordítás, emlékezés

  • A Hibernia című írországi lap 1882-ben megemlékezett Petőfiről, szobra leleplezése alkalmából és a Nemzeti dal első strófáját magyarul, a Dalaim című költeményét angolul mutatta be.

Szlovén nyelvű fordítás

  • Sándor Petőfi: Pesmi (versek), Fordította: Kajetan Kovič és Jože Hradil, az előszót írta: Lator László; Založba OBZORJA, 1999. (42 vers)

Francia nyelvű fordítások

  • Petőfi 1850-ben a La Hongrie ancienne et moderne című kiadványban vált először ismertté a franciák előtt; majd Thales Bernard és Desbordes Valmore ismertették az Athenaeum és a Revue Française hasábjain.
  • Chanson de Petőfi. Poesis Hongrois. Par Paul Durivage (Jámbor Pál). Première Livrason, (Paris, 1856.)
  • La destiné. Trad. en vers. Mélodies pastorales par Bernard. (Paris, 1856).
  • Le poète de la révolution Hongroise. Alexander Petoefi. Par Charles Louis Chassin. (Bruxelles, Paris, 1860.)
  • Richard Jaques (1841–61), Petőfi francia fordítója, Alex. Petőfi et la révolution hongroise című tanulmányt írt, ezt és költeményeit 1885-ben gyűjtötték össze kiadásra.
  • Poesies Magyares. Petoefi Sándor. Traduction par H. Desbordes-Valmore et Ch. E. Ujfalvy de Mező-Kövesd. (Paris, 1872.)
  • H. F. Amiel, Les étrangères. (Paris, 1876.)
  • Le Chevalier Jean, Conte magyar par Alex. Petoefi, suivi de quelques pièces lyriques du même auteur, traduit sur l'original par A. Dozon. (Paris, 1877.)
  • Les grandes poetes Hongrois Arany-Petőfi. Traduction en vers par F. G. Gautier. (Paris, 1898.)
  • Thales Bernard: Le Souvenir (Paris, 1855.), Revue de Genève (1858.), Revue Contemporaine. (Paris, 1857.), Mélodies Pastorales. (Paris, 1856–1860.), Revue de la province. (Paris, 1861.)
  • Polignac Melchior: Poesis Magyares című antologiájában Petőfi költészetét nagy gonddal mutatta be.
  • Coppée is lelkesedett a költő iránt és több költeményét lefordította.
Petőfi műveinek olasz fordítója, Giuseppe Cassone szobra Kiskőrösön (Lantos Györgyi alkotása)

Olasz nyelvű fordítások

  • Alessandro Petőfi. Sogno in cantato. Versione di Giuseppe Cassone. (Assis, 1874.)
  • Helfy Ignác: Alessandro Petőfi. Versi scelti címmel a költeményekből közel 200-at fordított olaszra s ezek a Perseveranzában (1860–61.) és az általa Milánóban alapított Alleanzaban (1862–1867.) jelentek meg; ezen költeményeket több olasz lap utánnyomatta és közölte.
  • Al. Petőfi poeta ungherese. Per la prima volta volgarizzato da Frederico Piantieri. (Vallia, 1868.)
  • Ambrosoli Solone: Sei Poesii di A. Petőfi. Como, 1880. Cassone Giuseppetől egymás után jelentek meg Petőfitől: Az őrült, A tündérálom, Cipruslombok (1874–1881.)
  • Cannizaro: In solitudine Carmina. Vol. II. (Messina, 1880.)
  • P. E. Bolla trieszti akadémiai tanár 71 költeményt eredetiből fordítva adott ki: La Liriche di A. Petőfi életéről és műveiről írt alapos tanulmány kíséretében (1881, Trieszt) .
  • L'Apostolo. Prima versione italiana di Giuseppe Cassone. (Roma, 1886.) – Helfy Ignác előszavával.
  • Foglie di cipresso su la tomba di Etelke. Trad. di G. Cassone. (Noto, 1881.)
  • L. Morandi e D. Ciampoli: Poeti Stranieri. (Leipzig, 1904.)
  • További fordítók: S. Ambrosoli, E. Tera, P. E. Pavolini, L. Faustin ford. Piantieri, Milelli Dominico, Gaetano Oliva, P. G. Maggi, Fraccaroli, …

Svéd nyelvű fordítások

  • Al. Petőfi, öfversättningar frau ungerska skalder. Af Lotten van Kraemer (6 költemény, 1873.)
  • további fordítói: Folmers, G. Ahlborg, Ridderstrom, Fredin, Rubenson, Malström, Krämer k. a., Folmer, Melin

Norvég nyelvű fordítások

  • S. Holst Jensen Petőfinek több hazafias dalát mutatta be a norvég közönségnek; a For Kirke og Kultur című havi folyóiratban (1899. július) hosszabb tanulmányt közölt Petőfiről; a Dagbladett című krisztianiai napilapban pedig a segesvári Petőfi-ünnepélynek szentelt meleg sorokat.
  • A Samtiden és Urd című norvég szépirodalmi folyóiratok (1899.) szintén közöltek költeményeket Petőfitől, kinek költeményeit ezután ott is sűrűbben kezdték fordítgatni.

Eszperantó nyelvű fordítások

  • Kalocsay Kálmán Petőfi számos versét lefordította eszperantóra. A Johano la brava (János vitéz) 1923-ban, a Libero kaj amo (Szabadság, szerelem) c. versgyűjtemény 1970-ben jelent meg.

további első fordítások

  • Dán: Al. Petőfi. Digte af. Pa Dansk ved C. H. Thurah. (Kjöpenhave, 1867.)
  • Flamand: Petőfi, drie Liedekens. In het vlaamsch vertaald door Emanuel Hiel. Zie: Gedichten. (Brussel, 1853.)
  • Holland: a Petőfi Múzeum (1879.) mutatványokat közöl Honigh C. antológiájából és Van Halten cikkét Petifőről ismertette Lakatos Sámuel.
  • Szlovák: Podhradszky Emil lefordította legszebb verseit és kiadta: Vybor básní Alexandra Petőfiho címmel Besztercebányán
  • Cseh: Al. Petőfiho, Basné. (Prága, 1871.) (Poesie svetova. Az idegen nyelvű költői művek gyűjteménye II. kötet. Tuma írta az előszót. Petőfi költeményei németből: Tuma 89, Brábek 31, Neruda 3 költeményét fordította).
  • Szerb: Al. Petőfia, Vitezo Jovano. Ford. Jovanovics Jovan. (Újvidék 1860.), Falu végén kurta korcsma című verse elterjedt az egész Balkán szerblakta vidékén és „széltére éneklik, mint eredetit”.
  • Vend[27]: Augustich Imre a Prijatel vend (magyarországi szlovén) lap szerkesztője a versekből többet lefordított és lapjában közölt, valamint Kardos János őrihodosi evangélikus lelkész is fordította a szlovén önállósult dialektusára az alkotásait. Utolsóként Fliszár János volt az, aki ültetett át vendre Petőfi költeményeket.
  • Orosz: Olga Mihajlova a Vjesztnik Jevropy című folyóiratban (1889.) Petőfi néhány költeményét közölte oroszul Coppée fordítása nyomán. Novics antologiájában fordították: Mihajlov A., Martov, Novics, Bykov, Mazurkevics, Selygunov, Burenyin, Axakov, Berg, Benediktov, Alexandrovics, Szadovnyikov, Olga Mihajlova.
  • Lengyel: Sabowsky, Petőfi. Wybór poezyj przeklad z wengerskiego. (Varsó, 1880.)
  • Román: Opris Péter temesvári távíróigazgató a Viitoriul című folyóiratban cikksorozatot közöl a költőről, közbeszőtt költeményekkel, végül ötöt közöl az eredeti versmértékben. Al. Petőfi, Apostolul şi altele poesii traducerí de St. O. Josif. (Bucarest, 1897.)
  • Finn: Petőfinek néhány költeményét finn nyelvre fordította Suonio (Julius Krohn), melyek a finn lapokban és az Unkarin Albumi-ban (1881.) jelentek meg, itt még Uno v. Schrowetól is van közölve fordítás.
  • Spanyol: Quiroga 1875 körül néhány költeményét spanyolra fordította.
  • Rétoromán: Caderas, D. F. Nouvas Rimas. (Caira, 1879.) című antologiájában két költemény fordítása.
  • Örmény: az Összehasonlító Irodalomtört. Lapokban 1878. P. Werthanes Jákudjsian ford. Hegyen ülök … és 1881. Songott Kristóftól a Reszket a bokor … c. vers, Songott Kristóf Petőfiből egy füzetre való fordítást tett közzé 1904-ben.
  • Görög: P. Reszket a bokor … című vers egy lipcsei filológustól (Tört. Lapok, I. 1874.)
  • Izlandi: Thorsteinson Steingrimur 1874-ben fordította Petőfi költeményeit izlandi nyelvre.
  • Ó-Izlandi: Henrik Wlislocki két művét ültette át (1885., 1888.).
  • Kínai: Schott Vilmos fordítása a Reszket a bokor című vers prózában, Tsen-Ki-Tong ezredes öntötte költői alakba. (1880). Thou-Oang Idahokan Petőfi kínai fordításán dolgozott (1880.)
  • Japán: Carlos von Gagern a japán császári követség attaséja Bécsben ismertette meg 1880-ban a japánokkal Petőfit; Hogma japáni követségi titkár a Reszket a bokor című költeményét fordította le.
  • Latin: Hegedűs István egyetemi tanár 11 költeményt fordított latinra (Petőfi Múzeum, Budapest, 1888–89.).
  • Héber: Simon Bacher – Zemiroth Haarez: Nemzeti énekek Petőfitől. (Pest, 1868.)
  • Skót: Miss Gordon fordította le egy költeményét az Összehasonlító Irod. Lapokban.
  • Cigány: Boldizsár József: Reszket a bokor … és még Petőfi 3 költeménye (1878.)
  • Volapük: Löfamagabs. Pedots fa Petőfi Alexander Pelovepolöl fa Madarassy Pál. (Budapest, 1890.)
Petőfi Reszket a bokor … kezdetű költeménye már 1890-ben 32 nyelvre volt lefordítva.

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. A Tükör által homályosan
  2. Németh G. Béla: A magyar irodalom története Kossuth Kiadó, 1982., 170. old.
  3. Igaz-e, hogy Petőfi édesapja szerb volt?
  4. Egy kis alföldi faluban, Kiskőrösön egy parasztházban, amely semmiben sem különbözött az ország ezer meg ezer parasztházától, egy kicsi, feketehajú asszony fölkiált, vajúdik. Szlovákul jajong. Napközben rendesen magyarul beszél, de az ima és a sírás gyermekkora szavait szakítja föl benne. Férje a konyhából hallgatja. Az öntudatlan szavak, amelyeket az aggodalom és a tehetetlenség lök a nyelvre, magyarul szűrődtek ki fogai közül. […] Lelke itt született meg [Kiskunfélegyházán], és magyarnak született! Azáltal, hogy az első szavakat ezen a nyelven mondja. A drága Hrúz Mária, a kedves hajdani kis cselédlány, aki a kinti kurjongató világban csöndesen meghúzza magát, s csak akkor beszél, ha kérdezik, mosolyogva s óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat. […] De - Aranytól tudjuk - a kis Hrúz Mária nem mindig ejtette tisztán a magyar szót. [… Apja, Petrovics István] a színmagyar Kartalon született s nevelkedett, nagyon is rátarti magyarnak. Csak magyarul beszélt jól, s szinte még erre is büszke volt." (Forrás: Illyés Gyula: Petőfi
  5. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  On-line elérés
  6. „1833-ban német szóra Pestre vitte atyja s augusztus 27-én az ág. ev. gymnasiumba a II. donatista osztályba iratta be; lakása Petrovics nevű lovashajdú rokonánál volt. De már ekkor nem volt olyan jó tanuló, csak első rendű osztályzatot nyert. Atyja azért az 1834–35. iskolai évre a kegyesrendiek gymnasiumában próbált vele szerencsét, hol az I. grammatikai osztályban aránylag a többnyire német tanulók közt leginkább a magyar nyelvből vált ki s társai közt legszebben írt és rajzolt; az osztályt I. rendű bizonyítványnyal végezte” – olvasható Szinnyei munkájában.
  7. Petőfi Sándor: Úti jegyzetek
  8. PETŐFI SÁNDOR ÖSSZES PRÓZAI MŰVEI ÉS LEVELEZÉSE
  9. Petőfi Sándor művészi névhasználatáról
  10. Illyés Gyula: Petőfi, 490–492. oldal
  11. A PIM története. www.pim.hu. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  12. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  13. Petőfi Sándor emléktáblája Badalóban. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  14. Petőfi Sándor szobra Beregszászban. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  15. Petőfi Sándor emléktáblája Beregszászban. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  16. Petőfi Sándor szobra Csíkszeredán. www.szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  17. Petőfi-emléktábla a munkácsi várban. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  18. Petőfi Sándor mellszobra a munkácsi várban. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  19. Petőfi-szobor Pápán. www.vendegvaro.hu. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  20. Petőfi Sándor szobra Szegeden. www.szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  21. Petőfi Sándor szobra Ungváron. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  22. Petőfi Sándor emléktáblája Ungváron. www.karpataljaturizmus.net. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  23. Gyurcsány felavatta a második Petőfit Kínában. index.hu, 2007. szeptember 5. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  24. A János vitézhez készült emlékérem. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  25. ifj. Szlávics László: Petőfi Sándor. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  26. Filozófiai tanulmányai megkezdése előtt Nietzsche hobbiból komponált.
  27. Ez egyben az első szlovén nyelvű fordítása Petőfinek.

Szakirodalom [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Petőfi Sándor témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak Petőfi Sándor témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Sándor témájú médiaállományokat.

Címkék: tájékoztató

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

serger souza üzente 5 éve

Dear Sándor,

I'm Serge P.Souza, Private lawyer to Late Michael Sándor,a national of your country, who used to work as the Director of petroliers total Benin on 27th of May 2009 my client and his family were involved in a car accident unfortunately lost their lives, my client had an account valued at about Nine Million Seven Hundred Thousand Dollars deposited in Bank here, Please send your email address and telephone number to my email: (olawyer1@yahoo.com) so that I will send more details to you. Thanks,Serge P.Souza Tele: 00229-98967503

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 7 éve

Hű, ez gyönyörű munka. Szerintem nem hagytál ki semmit....Gratulálok!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu